Egészségedre!
Lassan itt az év vége. Mármint a tanítási évé. Ilyenkor jön el az a pillanat, amikor a diákok ülnek az órán, a falat vakarászva. Az irodalom és matek órák a legkellemesebbek. Nem kellemes ilyenkor már bent lenni, főleg, hogy most következik a hajrá. Hajrá!
Sikeresen lement az év legnagyobb programja, amiben én is rendesen benne voltam, mellette ott volt pár verseny, satöbbi. Lefáradtam, és mi esik ilyenkor jól az embernek? Egy jó kis allergia-megfázás kombó. Egyik sem terít le a lábamról, hanem csak lapít. Nagyon kellemes, tanulás mellett a hőemelkedésem épphogy létrejön. Tart. Lemerít.
Az allergiámról annyit kell tudni, hogy 2 éve jelentkezett, amikor matekórán kimentünk a Ligetbe, futkározni. Mondtam, hogy nem jó ötlet, papucs van rajtam, és allergiás is vagyok. Sebaj, fussak! Futottam. Kicsit vakarásztam a szememet, és estére sikeresen megérkeztünk a Heim Pál-ba, kétszeresre bedagadt szemmel. Amúgy meg: porra, fűvel-fával, de a parlagfűre nem. Különleges vagyok, juhé!
Az ágyat szeretném nyomni, napi 26 órában, de nem lehet. Egyrészt meg kell dolgoznom a pénzemért, másrészt szépítenem kellene a bizonyítványt. A sorrend most ilyen, valahogy a tanulást háttérbe szorítottam. Tart még a verseny, lehet szurkolni. Az első érdekében egy, a második érdekében 10-15 tanár fog szorongatni. Szorítsatok ti is!
1 Comment